Nagymamámnak

Ma beköszöntött a nagy nap, mint minden évben,

Köszöntöm hát nagymamámat igaz szeretettel.

Életét ragyogja be a tavasz, a nyár, az ősz és a tél,

Kívánom, hogy közöttünk még nagyon soká éljél.

Te is voltál gyermek, gyönyörű, fiatal lány egykor,

Majd anya lettél, s az is maradsz már mindenkor.

Ám, hajlott korodra a legszebb hivatásod lett e földön,

Drága nagymama lettél nékünk, immár, mindörökkön.

Drága nagyanyóm, gondoltál-e arra, mi lesz, ha majd,

Ráncos lesz orcád, és munkában megfáradt kezed?

Vártad-e, hogy majd, unokádat ringassa két kezed,

Aki majd egyszer, hozzád bújva, kéri, hogy szeresd?

Őszülő hajtincseid beragyogja a táncoló napsugár,

Ragyogó szemed, egy kissé megfáradt mára már.

Mindent megbocsájtó mosolyod, ott bujkál ajkadon,

Szerető szíved megérti minden búm, és bánatom.

.Mikor esténként összekulcsolom két kezem,

Kérve az Urat, hogy ő még sokáig köztünk maradjon,

Tiszta lelkemmel, szívem minden szeretetével,

Nagyapám nevét is, könyörgő imámba foglalom.

Sándor Kinga

Anyák napjára

Mikor megszülettél, az örömtől

Lett könnyes két szeme.

Mikor első lépteidet tetted,

Mosolygott lelke, és szíve.

Ha felnőttként megbántottad,

Fogd, és csókjaiddal halmozd el

két kezét,

Hogy a bánat könnyei, ne lepjék

El, megfáradt, gyönyörű szemét.

Mikor elsápad, ráncos, bánatos

Arca, suttogj nyugtató szavakat.

Ígérd, hogy nem bántod meg többé,

Csak ez egyszer, most még az egyszer,

Bocsássa meg, s, felejtse el azokat.

Már kissé, hajlott termete előtt,

Bűnbánóan ereszkedj térdre,

Szomjasan, bocsánatáért esdve.

Ne félj, mert ő mindent megbocsát,

Nem találsz nála drágább, jobb anyát.

Sándor Kinga

Édesanyám

Simogat, ölelő két keze,

Becéz, mosolygó ajka.

Könnyes két szememre,

Vidám nevetést csalva.

Megszűnik a fájdalom,

Édesanyám ölébe bújva,

Fájó, sérült térdemet

Csókjaival gyógyítva.

Lelkem minden titkát

Szívében hűen őrzi,

Lázrózsát az arcomról

Egy érintéssel tova űzi.

Ha majd egyszer felnövök,

Te is számíthatsz rám, féltőn

Óvlak, karommal ölellek, hogy

Érezd, szeretlek édesanyám!

Sándor Kinga